Napjaink egyik központi, táplálkozástudományt érintő problémaköre az elhízás, mely nem csak a felnőtt népesség egészségét, de egyre inkább gyermekeink mindennapjait is érinti. Több tanulmány is rávilágított az obesitas emelkedő tendenciájára, s az ezzel együtt jelentkező krónikus megbetegedések jelentőségére. Az elmúlt években, számos prevenciós program indult ezen jelenség megfékezésére, illetve a gyermekek egészségtudatos táplálkozási szokásainak kialakítására. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a család az elsődleges szocializációs színtér. A szerzők kutatásukban a szülői szemszögből szeretnék bemutatni, azt, hogy a családon belüli táplálkozási szokások kialakítása során mennyire tudatosak, mennyire látják reálisan a gyermekeik szokásait, testsúlyát, testalkatát, valamint, hogy honnan és milyen formában tájékozódnak akkor, amikor ezen kérdéskör felmerül. A vizsgálat esetében kérdőíves módszer került alkalmazásra, melyeket általános iskolai szülő csoportokba osztottunk ki. A kérdőívek feldolgozása során leíró és matematikai statisztikai módszereket egyaránt alkalmaztunk. A család nem kérdés, hogy alapvetően meghatározza a gyermek későbbi táplálkozását, melyre a közétkeztetés jelentős befolyással nem bír. A szülők sok esetben gyermekeik alkatát nem reálisan ítélik meg, normál testalkatot hajlamosak soványnak, míg az enyhén túlsúlyost normálnak megítélni. A gyermekek rendszeres étkezése már ebben az életkorban jelentős mértékben sérül, mivel a reggeli a gyermekek nagyrészénél sajnálatos módon elmarad, vagy kizárólag (nagy mennyiségű) cukrot tartalmazó péksüteménnyel kerül megoldásra. Munkánk során igyekszünk rávilágítani azokra a táplálkozási, fogyasztási és életviteli szokásokra, melyek később egyenes utat mutatnak az elhízott felnőttkor irányába, ezzel együtt sok esetben már előrevetítik a gyermek serdülőkori anyagcsere, valamint szív- és érrendszeri megbetegedését.